Kreetta Alatalo

1941.október 18. – 2017.szeptember 27

Kreetta Alatalo hosszantartó betegség után Ouluban, a Viola-házban hunyt el 2017.szeptember 27.-én.

A Veszprémi Magyar – Finn Egyesület tagjai legutoljára ez év július első napjaiban látogatták meg a betegágynál. Szeptemberben értesültünk Kreetta haláláról.

A 76. születésnapján, amikor Ouluban megkondult a lélekharang, itt Veszprémben az Evangélikus Templomban emlékeztünk rá.

Kreetta Alatalo

 

A megemlékezésen először a Velem vándorol utamon Jézus … című finn éneket közösen énekeltük el az Evangélikus Énekeskönyvből.

Ezt követően dr. Szoboszlai András, a VEMAFI elnöke személyes élményei mentén idézte fel a Kreettahoz tartozás több évtizedes történetét. A kezdeteket, amikor tizenkétévesen először találkoztak Lappföldön Kreetta vendégszerető házában. Majd később, amikor már orvosként és egyesületi elnökként, Tímár Verával és Szakonyi Zsuzsával együtt szervezték a veszprémi és a rovaniemi programokat, ápolták a két nép közötti testvérvárosi és családok közötti kapcsolatokat. Elmondta, hogy Rovaniemiben és Ouluban is Kreettanál úgy érezte magát az ember, mint aki hazaérkezett.

Isó Dorottya lelkész végezte a megemlékező szertartást, megindító szavakkal idézte fel Kreetta életútját, a családja és a magyarok iránti, tettekben kiteljesedő cselekvő szeretetét. Ezután a gyász-istentisztelet rövid rendje szerint zsoltár, Igeolvasás, Igehirdetés, imádság következett. A közösen elmondott Miatyánk után a tisztelendőasszony megáldotta a jelenlévőket.

A szertartás végén Kiss Szilvia Hände:Largo című művét játszotta el az orgonán.

Az együttlétet Szoboszlai András személyes búcsúja zárta. Előadásában elhangzott Caccini: Ave Maria című műve, amit finn pótmamája emlékének ajánlott. Orgonán Kiss Szilvia kísérte.

A megemlékezésen a megjelentek között a veszprémi egyesületi tagok, finnbarátok, Kreetta személyes ismerősei között a siófoki egyesület képviselőit is üdvözölhettük.

Kreetta búcsúztatása 2017.november 11-én 11 órakor lesz az Oulu-i Evangélikus Székesegyházban.

Tímár Veronika, képek: Szakonyi Zsuzsa