Juhász Zoli Kisnagykövet Rácz István sírjánál

 Álljon itt Rácz István emlékére, A Magyar Fotómûvészek Szövetsége belsõ tájékoztatója (felelõs kiadó: Eifert János elnök)  akkori  közleményéből néhány sor, Göncz Árpád tollából:

“Elhunyt Rácz István (1908-1998)

Csöndes vizeken…

Nemrég kaptuk a megdöbbentõ hírt: Rácz István, a világhírû fotómûvész-mûfordító, a Magyar Fotómûvészek Szövetségének tiszteletbeli tagja 90. évében elhunyt.

Göncz Árpád írta a fotográfus legutóbbi könyvének elõszavában: „Soha nem készült fotósnak. S aztán mégis az lett, világhírû fotográfus. Mûtárgyfotóiból készült albumai tették ismertté idehaza, Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Dániában és Svájcban, ahol könyvei kiadóra találtak.” Rácz István mûvészi hitvallását így fogalmazta meg önéletírásában: „… az volt a törekvésem, hogy a bemutatott tárgyakról – legyen az kõvésõ, bronz ékszer, középkori templom vagy annak freskói, esetlenül faragott szentkép vagy a népmûvészet alkotása – olyan képekkel számoljak be, hogy az alkotójuknak, ha látná, ne kelljen megrovó pillantást vetnie rám….”

1908-ban született. Élete küzdelmes, tele kalandregénybe illõ fordulatokkal, és csodákkal. Elsõ felvételeit Finnországban készítette, ahol 1938-tól fotóriporterként dolgozott. Hazatérése után Sárospatakon finn mintára népfõiskolát szervezett, s vezette, míg meg nem szüntették. 1956-ban finn feleségével együtt visszaköltözött Finnországba, s nagy energiákkal látott neki a fényképezésnek. Nyolc nagyméretû albumban dolgozta fel a finn képzõmûvészetet a vaskortól kezdve a hetvenes évekig. Külön kötetben foglalkozott a lappok életével és mûvészetével. A hatvanas években rövid ideig Svájcban élt, ekkor jelentek meg a Dreiklang (Hármashangzat) sorozat kötetei – többek között Michelangelóról, Rembrandtról és az ikonmûvészetrõl, valamint egyik legszebb albuma, az öt világrész istenszobrait, fétiseit bemutató Der unbekannte Gott (Az ismeretlen isten). Fényképein megeleveníti a perui, a tibeti és az afrikai mûvészetet is.

Magyarul 1977-ben jelent meg a Nagyszentmiklósi kincs címû albuma, amely több kiadást ért meg, majd 1978-ban a Finnugor népmûvészet és 1984-ben a VIII. Henrik udvarában címû albumok. 

Kalevala-fordítását 48 színes felvétel illusztrálta, így adta ki 1980-ban az Európa Könyvkiadó. Kitûnõ mûfordító – de szíve-lelke a fotózás volt, míg lassan el nem sötétedett elõtte a világ. Néhány hete jelent meg Csöndes vizeken címû, önéletrajzi írásával kísért albuma. Budapesti könyvbemutatóján autóbalesete miatt nem tudott jelen lenni. A Szövetség Életmû-díját, különlegesen gazdag életmûve elismeréseként, lánya vette át helyette. Örömmel fogadta az elismerést. A baleset után még néhány napig élt, aztán megszûntek a földi terhek. Õ már csöndes vizeken evez tovább…”

 

1991-ben jelent meg Rácz István önéletrajzi írása, A Semmi partján címmel. A könyv egy dedikált példánya hamarosan elérhető lesz Zoli könyvtárában.