Búcsú egy finnbaráttól, Szoboszlay Sándortól

/in /by

“Csak lelkesülés szül mindég nagyot”

(Madách Imre)

 

A Veszprémi Magyar-Finn Egyesület nevében január 12-én, a Vámosi úti temetőben búcsúztunk Szoboszlay Sándortól, Jászai-díjas, Érdemes- és Kiváló művésztől, Veszprém város díszpolgárától.

Visszaidéztük azokat a kellemes órákat, amelyeket  lappföldi barátainkkal együtt töltöttünk vele  vendégszerető veszprémi otthonukban, az alsóörsi nyaralójukban vagy éppen a Pannónia Étteremben,  a herendi Porcelániumban.

Szobinak nem kellett tolmács. Seija Hurri, Kreetta Alatalo, Reijo Sulasalmi és családjának tagjai, Merja Leinonen és Riita Paavilainen, Heli Halla-aho szavak nélkül is megértették, megérezték a feléjük áradó szeretetet.

Kedves gesztusainak egyik gyöngyszeme volt, amikor a rovaniemi partnerszervezet elnökének díszmagyart adományozott. A képen látható viseletet – amely egykori színházi jelmeze volt – a Vemafi 25 éves jubileuma emlékére ajándékozta Reijonak, akiben fiának, Andrásnak igaz barátját is tisztelte.

Pártolta, támogatta az egyesület törekvéseiket, céljainak megvalósítását.

Távozásával egy kedves barátot veszítettünk el.

“Hogyha okos volna az Ég
Isteni gondviselése:
Kétszer is élnének a jó
Emberek itt, érdemeik
Biztos jeléül…”

Euripidész