Reguly emlékülés

A konferenciát Reguly Antal halálának 150. évfordulója alkalmából rendezte a VEAB és a Veszprémi Magyar-Finn Egyesület. Ez utóbbi egyben fennállásának 25. évfordulóját is ünnepelte. A konferencián képviseltette magát Veszprém Megye Önkormányzata, Veszprém város, a finn nagykövetség és az egyesület. A konferencia bevezetéseként elhangzott köszöntõkben mindkét részrõl hangsúlyt kapott az együttmûködés további erõsítése, mind kulturális, mind tudományos téren.

Az elsõ elõadásban a Veszprémi Magyar-Finn Egyesület 25 évét foglalta össze Tímár Veronika, majd egy jó hangulatú elnöki köszöntõ következett a Rovaniemi tagozat elnökétõl.

Az egész konferencián jellemzõ volt a finnek temperamentumossága, és jó kedélye.

A további elõadások Reguly kutatási területeit igyekeztek a hallgatóságnak bemutatni. Az elsõ helyen – ahonnan mindannyian ismerjük a nevét – a nyelvészet, a finn-magyar nyelvrokonság kutatása szerepelt. Dr. Révay Valériától a finnugor nyelvrokonság kutatásának korai emlékeirõl kaphattunk képet Halogalandi Ottar norvég utazótól kezdve (aki a IX. században járt a keleti finneknél, és aki a finn és a lapp nyelv hasonlóságát fedezte fel), Michael Fogelen (aki elõször hasonlította össze a magyar és a finn szókészletet és a nyelvtani szerkezetet 1699-ben, valamint bevonta a lapp nyelvet a kutatásba) és Fischeren keresztül (aki csuvast is beemelte a finnugor nyelvek közé, valamint a szabályos hangmegfeleleléseket kutatta) Sajnovics Jánosig és Gyarmati Sámuelig (akik hangtani, alaktani és szókészleti egyezéseket kutattak a finnugor nyelvek között). Ezt követte dr. Szíj Enikõ elõadása, aki Reguly szerepét boncolgatta a nyelvrokonság-kutatásban. A nyelvészet után Reguly Antal finn-magyar kulturális kapcsolatokban betöltött szerepérõl és finnországi tartózkodásáról (1839-1841) hallhattunk érdekes, „pörgõs” elõadást Kirsi Rantalától.

Rövid kávészünet után újabb szakterület következett, ahol Reguly Antal komoly gyûjtõmunkát végzett, ez pedig a néprajz. 1847-ben küldte haza mintegy 92 tárgyat tartalmazó gyûjtését, de rövid kiállítás után az újból ládákba kerülõ anyag nagy része a Néprajzi Múzeum 1872-es alapítási idejére elpusztult. A megmaradt és a Néprajzi Múzeumban található tárgyakat dr. Kerezsi Ágnes mutatta be egy jól illusztrált, érdekes elõadásban.

Az elõadások sorát Ruttkay-Miklián Eszterzárta, aki Reguly térképészeti tevékenységét vázolta, valamint a Tiltum nevû hanti falu mai képének, életének, az Ob mentén élõ finnugor törzsek történetének színes élvezetes bemutatását adta.

Ahogy az emlékülés elõadásaiból kiderült Reguly Antal sokszínû tevékenysége, precíz gyûjtõmunkája alapozta meg a késõbbi hazai kutatásokat sok területen.

Az elõadások kétnyelvûek voltak. Az elõadók dicséretére váljék, hogy szinte mindegyik beszélte mind a magyar, mind a finn nyelvet. Érdekes volt hallgatni õket. A rendezvény kiállítás megnyitóval és fogadással zárult.

Veszprém, 2008. május 13.

Pákozdi Éva Szilvia