A Finn Iskola vezetőségének látogatása
“A 2009. évi Mikael Agricola díjat Outi Hassinak ítélték oda Dragomán György A fehér király című művének finnre fordításáért.
A Mikael Agricola díjjal egy jelentős szépirodalmi műnek az előző évben megjelent kiváló fordítását jutalmazzák. A díjat Mikael Agricola jubileumi évében (halálának 400. évfordulóján), 1957-ben alapították. A díjat a Finn Fordítók és Tolmácsok Szövetsége ítéli oda. A díjazott vándordíjként megkapja Ben Renvall Földműves című kisplasztikáját, valamint oklevelet és pénzjutalmat kap, melynek összege 5 050 euró. A pénzjutalom felét a Finn Könyvalapítvány fizeti.
A díjról a Finn Kritikusok Szövetsége által kinevezett zsűri dönt. Ennek tagjai Päivi Kosonen és Risto Niemi-Pynttäri irodalomkritikusok, valamint a Finn Fordítók és Tolmácsok Szövetségének képviseletében Anna-Maija Viitanen műfordító.
A zsűri a következőképpen indokolta meg döntését:
Dragomán György novellaszerű fejezetekből álló regénye, A fehér király (2005) egy fiú szempontjából mutatja be a korrupció társadalmát. A főhős egy névtelen kelet-európai kommunista országhoz tartozó városban él anyjával, miután apját kényszermunkára vitték.
Dragomán György (sz. 1973) Romániából Magyarországra áttelepült író és műfordító. A fehér király a második műve. Első regénye, a 2002-ben megjelent A pusztítás könyve, valamint A fehér király is számos díjat kapott.
A fehér király tartalmazza egy kamaszfiúkról szóló regény elemeit, de a fiú által átélt eseményeket a lírai próza eszközeivel mutatja be. A regényben a tizenhárom éves fiúk mindenütt jelen vannak, ütköznek városuk hivatali életével, és leleplezik annak fonák voltát. A fiúk ideje valójában kötelező társadalmi munkával telik. A fegyelemre és képmutatásra alapuló társadalomban éles kontrasztként jelenik meg hihetetlen találékonyságuk és életörömük. A fiúkról szóló könyvekhez méltóan az igazi kalandok a tiltott területen történnek, ebben az esetben olyan területen, mely hivatalosan nem is létezik.
Outi Hassi leleményes fordítása mesterien visszaadja Dragomán lírai prózájának stílusát, követi kacskaringós, hosszú mondatokból álló, de világos elbeszélő módját. A műfordítónak különösen jól sikerült közvetítenie a fiú hangját, éppen azt, ami a regény sikerének a kulcsa. A fiú tapasztalati világát tükröző nyelv, a maga teljes ártatlanságában, egy korrupt társadalom kegyetlen valóságát leplezi le.
Outi Hassi a magyar irodalom fordítójaként vált ismertté. Az elmúlt években többek között lefordította Kertész Imre hét művét, legutóbb a Gályanaplót.
Végül meg kell említeni, hogy Outi Hassi díjazott fordítása hozzájárul ahhoz, hogy a finn olvasókhoz közelebb kerüljön a Kelet-Európában virágzó prózairodalom.”
Forrás: Litera Irodalmi Portál
