Finn kulturális hétvége a követségen
Jari Vilén nagykövet úr a finn modell példáját említve az Oktatási Minisztérium támogatását kérte a baráti körök munkájával kapcsolatosan, Hiller oktatási miniszter úr egy-egy esemény támogatására lát lehetőséget.
Nagykövet úr azzal a kéréssel fordult a baráti körökhöz, hogy településükön minden évben legalább egy alkalommal rendezzenek finn vonatkozású összejöveteleket, ezeken a rendezvényeken szívesen képviseltetné magát a nagykövetség is. Ezekhez a rendezvényekhez a követség biztosítani tud kölcsönözhető kiállításanyagot, fotókiállítást vagy szórólapokat. (A Veszprémi Magyar-Finn Egyesület és a Pannon Egyetem együttműködésében az egyetem aulájában 2009. február 19. és március 6. között megtekinthető Timár József fotókiállítása, a képeket a művész 2000 és 2006 között lappföldi útjai során készítette!)
2009-ben különösen nagy hangsúlyt kapnának a fiatalok és a diákok, nagykövet úr szükségesnek látja a baráti körök megújítását, a fiatalok – mint új tagok – bevonását a baráti körök tevékenységébe. A nagykövetség két – már hagyományosnak mondható – rendezvénnyel tudja segíteni ezeket a törekvéseket: fogalmazásversenyt és rajzpályázatot hirdet az iskolások számára. A pályázatok nyerteseit egy finnországi hétvégével és a követségen nagyköveti pozícióban eltölthető “munkanappal” jutalmaznák, ezzel is erősítendő a fiatalok Finnországhoz való kötődését! Eddig Veszprémből, Székesfehérvárról, Miskolcról és Pécsről volt “kis nagykövete” a Finn Köztársaság Nagykövetségének! A veszprémi “kis nagykövettel” – Juhász Zoltánnal – kapcsolatban külön említette nagykövet úr a követségi szakács esetét. Zolcsi kívánságának teljesítéséhez a finn szakácsának meg kellett tanulnia, hogyan készül a sztrapacska!
Bejelentette, hogy a tagtoborzási versenyben kiemelkedő egyesületet egy finnországi utazással jutalmaznák.
Finnországban az új közigazgatási reformok következményeképpen kb. 100-al csökkent az önkormányzatok száma, kb. 350 önkormányzat van jelenleg Finnországban. Nálunk jelenleg közel tízszer annyi, de így is megvan még a lehetőség új testvérvárosi kapcsolatok kialakítására, melyben szintén szívesen közreműködik a nagykövetség.
2009. július 27-én – a múzeumok éjszakáján – “(M)ilyenek a finnek” címmel a Néprajzi Múzeum kiállítást rendez, melyen Tarja Halonen – a Finn Köztársaság Elnöke – is jelen lesz. Ez a rendezvény a közelmúlt legnagyszabásúbb finn vonatkozású kiállítása lesz Magyarországon! A kiállítást a Finnagora koordinálja, közreműködési szándék esetén igazgatónőjéhez – Anneli Temmeshez – lehet fordulni!
Az idei év másik jelentős rendezvénye az egri testvérvárosi találkozó, 2009. május 18-20 között. Nagykövet úr kérése, hogy lehetőség szerint minél több baráti kör képviseltesse magát a rendezvényen, melynek témája a testvérvárosok közti együttműködési lehetőségek az oktatás, az önkormányzati politika és a gazdaság terén.
Nagykövet úr a finn köztársasági elnök üdvözletét tolmácsolta, aki szintén üdvözli a baráti körök aktív tevékenységét, hangsúlyozva, hogy Finnországnak nincs más országban olyan széles finn baráti kör hálózata, mint Magyarországon. A köztársasági elnök rendszeresen tájékozódik a magyar-finn baráti körök tevékenységéről, már több köztársasági érdemrenddel kitüntetett tagunk van, akik sokat tettek a magyar-finn baráti kapcsolatok szélesítéséért és elnök asszony szívesen fogad további jelöléseket!
Nagykövet úr – gondolatait zárva – ismét hangsúlyozza a baráti körök programjain való részvételi szándékát. A szolnoki baráti kör képviselője – Dr. Csikász Sándorné – megragadta az alkalmat, hogy Szolnokra invitálja a nagykövet urat a 2009. május 15-én 9 órakor megrendezésre kerülő finnugor vetélkedőre. A meghívást nagykövet úr szívesen elfogadta, továbbá díjat ajánlott fel a vetélkedő nyertesének, egy munkanap eltöltését a nagykövetségen. Említést tett arról, hogy tárgyalásokat folytat a finn iskolások által használt és már jól bevált, a közlekedésbiztonságot növelő fényvisszaverő csíkok beszerzéséről, valamint a Fazer csokoládégyárral is egyeztetések folynak az esetleges szponzorációról.
Végh József – a pécsi baráti kör képviselője – méltatta nagykövet úr törekvéseit, aktivitását, melyet a jelenlevők is egyhangúan megerősítettek.
Végh úr továbbá figyelmünkbe ajánlotta Outi Hassi – a nagykövetség egykori kulturális titkára – által az ifjúság körében végzett tanulmánya nyomán annak feltérképezését, hogy a fiatalok milyen területeken mutatnak érdekeltséget Finnországgal kapcsolatban.
Nagykövet úr felajánlásával kapcsolatban Végh úr ezúton jelezte, hogy Vikár Béla szülőfaluja, a Kaposvár melletti Hetes község a közelmúltban kereste meg a pécsi baráti kört azzal a szándékával, hogy szeretnének finn testvérvárost a településnek.
Ezt követően Anneli Temmes – a Finnagora igazgatónője – köszöntötte a baráti körök képviselőit, ismertette a Finnagora 2009. évi programjait. Saját tapasztalataira alapozva kijelentette, hogy egy egyesület vezetése nem egyszerű feladat – hisz ő maga is volt egyesületi vezető Finnországban!
Seppo Knuuttila professzor – a Kalevala Társaság elnöke – előadását hallgathattuk meg a Kalevaláról, majd a rendezvény a Finn Nagykövetség nagyköveti rezidenciáján folytatódott a húsz éves Magyar-Finn Társaság tiszteletére adott ünnepi fogadással. Itt került sor a Rácz István-díj átadására is, melyet az idei évben Dr. Révay Valéria – a veszprémi Pannon Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense – vehetett át.
Végül Jari Vilén vendégül látta a résztvevőket. Janne Huttu követségi szakács utolsó munkanapját töltötte a követségen, márciustól visszatér Finnországba, Leviben folytatja munkáját!
Sok szeretettel gratulálunk dr. Révay Valériának a Rácz István-díjhoz!
Minden érdeklődőt szeretettel várunk a tanárnő 2009. március 3-án (kedden) 17.30-kor a Veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy termében tartandó vetített képes előadására!
A hétvégi program másnap kulturális tréninggel folytatódott.
A résztvevők bemutatkozását követően Dr. Szíj Enikő közérdekű információkat közölt, kérte a körök segítségét, hogy iskolák toborzásával készüljenek a finn iskolai hétre.
Felhívta a figyelmünket pár aktuális évfordulóra:
• 100 éve, 1909-ben az Akadémia gondozásában jelent meg a Vikár Béla által készített Kalevala első, a finn eredeti alapján készült fordítása.
• 150 éve 1859. április 1-én született Vikár Béla, etnográfus, műfordító, az MTA l. tagja Hetes községben.
• 200 éve 1809. szeptember 2-án született Tamásiban Fábián István győri kanonok, az MTA rendes tagja, aki a a finn irodalmi társaságnak is levelező tagja volt. (Lefordította a Kalevala finn eposz nagy részét, majd ebből részleteket közölt)
• 175 éve 1834. október 10-én született Aleksis Kivi a finn dráma és regényírás atyja, Mikael Agricola és Elias Lönnrot mellett a finn nyelvű irodalom egyik megteremtője
• 125 éve 1884-ben halt meg Elias Lönnrot, aki több népdalgyűjtő segítségével 1828-1849 között gyűjtötte össze a népmeseszerű anyagot, és állította össze belőle a Kalevalát
• 100 éve született és 20 éve halt meg Képes Géza (1909. február 1. Mátészalka – 1989. augusztus 19. Budapest): költő, műfordító.
• 110 éve született és 40 éve halt meg Kodolányi János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.), író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője,a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója, világirodalmi rangú epikus
• 100 éve, 1909-ben halt meg Antti Jalava (eredetileg Almberg, 1846-1909) – A finn nyelvű Petőfi – Finnországban a magyarságnak lelkes barátja s a magyar irodalom s tudomány buzgó ismertetője.
• 200 éve, 1809-ben „A finn nép felemeltetett az önálló államisággal bíró nemzetek közé” – mondta I Sándor cár az 1809-ben összehívott országgyűlés zárszavában. Finnország teljes körű autonómiát kapott az Orosz Birodalom keretein belül, saját országgyűléssel és kormányzattal
A kulturális tréning alatt megtanulhattuk Várady Esztertől, hogy különböző kultúrákból származó személyek kommunikációját és kapcsolatát hogyan tegyük hatékonyabbá. Négyfős csoportokat alkotva előbb különböző megtörtént, kellemetlen szituációkat elemeztünk, kerestük mi az oka a kommunikációs problémának és hogyan lehet ezt feloldani?
Többek között megtudhattuk, hogyan fordítjuk egyszerűen finnre a csavaros magyar mondatokat („Szívélyes szeretettel és tisztelettel köszöntöm és üdvözlöm…” = „Tervetuloa!” ), mennyiben más a magyar és a finn nemzetnél a döntéshozó és az átlagember közti hatalmi távolság és sokszor mennyire nem azt mondjuk ki mi magyarok, mint amit valójában gondolunk („Ó, igazán nem kellett volna, nem azért csináltam!”). A protokoll szerint a magyar polgármesternek melyik finn partnert feleltetjük meg egy delegáció érkezésekor.
Az eseményen készült képek megtekinthetőek weboldalunk GALÉRIA rovatában, az alábbiakban pár videofelvétellel próbáljuk bemutatni az ünnepélyes és baráti hangulatot, mely szellemében egy rendkívül élvezetes és hasznos rendezvényen vehettünk részt!
Köszönjük a szervezők munkáját!
Zongora a Finn Követségen…
A Rácz István díj átadása…
Salamon Ágnes története a kávéról…
Finn férfi és magyar nő esete az ajtónál…
