Rovaniemi tűzoltók látogatása Veszprémben

Másnap korán indult a nap. 9 órakor a veszprémi tűzoltóságon kezdődött a program, ahol Miskey Tamás tűzoltóparancsnok, a tűzoltóság vezetője fogadta a vendégeket. A kötetlen megbeszélésen a finn kollégák megismerkedhettek a magyar tűzoltóságok felépítésével, rövid tájékoztatást kaptak a tűzoltók képzési lehetőségeiről, és megtekinthették a tűzoltóság gépjárműparkját, valamint szemügyre vehették a különféle eszközöket és felszereléseket is, amelyek szinte teljes mértékben megegyeznek a Finnországban rendszeresítettekkel. A megbeszélések során szó volt együttműködési lehetőségekről is, amelyet mind a magyar, mind a finn vezetők támogattak. Jelenleg úgy tűnik, hogy a szakmai tapasztalatcserék, látogatások jó alapot adhatnak hosszútávú munkakapcsolat kialakításához. A finnek a megelőzés fontosságára is felhívták a figyelmet, amelyre ők az elkövetkezendő években nagy hangsúlyt kívánnak fektetni, és amelyhez partnerként veszprémi kollégáikat is szívesen látják. Rovaniemiben már vannak ötletek, elképzelések, amelyek megvalósításában a veszprémi tűzoltóság együttműködésére is számítanának, de erről jelenleg bővebb információkkal nem tudtak szolgálni, mivel a tervezett projektekről még nem született meg a hivatalos döntés. A program zárásaként vendégeink emelőkosárból, kb. 36 méter magasból is megcsodálhatták a várost, amely gyönyörű napsütéssel fogadta őket.

A délelőtti program folytatásaként a tűzoltóság vendégeiként ebédre voltunk hivatalosak finn vendégeinkkel a Kádárta vendéglőbe, ahol lehetőség nyílt igazi magyaros ételek megkóstolására is. Az ebéd közben szóba került a tavaly őszi vörösiszap katasztrófa is. Lappföldi vendégeink látogatásának éppen az adott alapot, hogy résztvevői lesznek a május 23-án kezdődő vörösiszap konferenciának Budapesten. Elmondták, hogy fokozott figyelemmel kísérik az eseményeket, hiszen számukra is teljesen új helyzetet jelentett a katasztrófa, amelyre ők sem igazán lettek volna felkészülve. Megtudtuk, hogy Lappföldön hét olyan gát található, amely potenciális veszélyforrást jelent a lakosság számára, azzal a különbséggel, hogy a gátak mögött található tározók tiszta vizet tartalmaznak. Azonban egy esetleges gátszakadás következtében legalább két méter magas vízoszlop öntené el a gát mögött található településeket is, így például Sodankylä várost is. Nem véletlen tehát a fokozott figyelem, és a prevencióra törekvés.

A bőséges ebéd után elköszöntünk vendéglátóinktól, és Tihany felé vettük az irányt a tűzoltóság által felajánlott mikrobusszal. Utunk során csatlakozott hozzánk dr. Ács Anna, a balatonfüredi városi múzeum szakmai vezetője is. Útközben rövid pihenő erejéig megálltunk a balatonfüredi Heliporton is, ahol vendégeink röviden tájékozódhattak a magyarországi légi mentésről és megtekintették a mentőhelikoptert is.

Tihanyban gyönyörködtek a kilátásban, megtekintették az apátságot, valamint kézműves boltok között sétáltak. Finnországban a tananyag részét képezi a Balaton is, amelyről így már sokat hallottak, így nagy örömmel szálltak fel a hajóra, amellyel visszahajóztunk Balatonfüredre. A mi “Saimaa”-nk nagy hatással volt rájuk. Különösen nagy lelkesedéssel figyelték, ahogy a vitorlásverseny hajói között értük el a füredi kikötőt.

A kikötést követően a közelmúltban felújított kikötőn és reformkori városrészen keresztül sétáltunk át a városi múzeumba, ahol Dr. Ács Anna, egyesületi tagunk, a múzeum szakmai vezetője rövid, de annál élvezetesebb vezetésével megtekintettük a múzeum kiállítási anyagait,  majd egy sütemény és kávé mellett megpihentünk, amire nagy szükség volt a 30 fokos meleg miatt.
Sétáltunk a Tagore sétányon, megkóstoltuk a savanyú vizet, majd a nap zárásaként egy hangulatos vacsorát költöttünk el a Borcsa étteremben. Az idő gyorsan eltelt, és vissza kellett indulnunk Veszpréme, ahová este fél 10 felé érkeztünk hosszú, de tartalmas napot hagyva magunk mögött.

A vasárnap ismét szakmai programmal indult. A mentőállomást kerestük fel, ahol Tóta Tamás állomásvezető mentőtiszt kalauzolta a kis csoportot. Megismerkedtünk a mentésirányítással, a szervezeti felépítéssel, megtekintettük a mentőautókat, és a tömeges baleseti egységet is. A mentőautók felszerelése is a finnországival szinte teljesen megegyező.

A mentőállomás után városnézés következett. Végig jártuk az óvárost, a várat, kilátogattunk a Benedek hegyre, majd egy frissítőre beültünk a Nivegy völgyi borok házába. Sétánkat a Kolostorok és Kertek projekt keretében megszépült Séd völgyében folytattuk. A hosszú séta után a belvárosban ebédeltünk.

Ebéd után rövid pihenés következett, majd már az összecsomagolt bőröndökkel a Stadion területén található “Munkacsarnokba” látogattunk el, ahol részt vettünk a VSE Lizards floorball csapat mérkőzésen. Lappföld mentésvezetője, Martti Soudunsaari nem tudta vezetői gondolkodását megtagadni, a mérkőzést vezetői szemmel is figyelemmel kísérte. a veszprémi csapatot összeszokottnak, együttműködőnek tartotta, igazi csapatszellemben játszottak. A finn vendégek jelenléte szimbolikus értelmű is volt, hiszen egyesületünk a jövőben segíteni kívánja a Finnországban népszerű sport, a floorball népszerűsítését, főleg a fiatalok körében. A meccset az első harmad végén 3:1 -es állásnál (veszprémi javára) hagytuk el, hogy útnak induljunk Budapestre.A két napos veszprémi látogatás igen tartalmasra, és reményeink szerint hasznosra is sikeredett. Egyesületünk újabb területen nyitotta meg a kapukat, amelyeknek köszönhetően hamarosan a különböző természeti katasztrófák terén induló együttműködések részeseivé válunk.

Lappföldi vendégeink veszprémi látogatását támogatták:Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (Némedi Lajos alpolgármester)
Veszprémi Tűzoltóság (Miskey Tamás parancsnok)
Veszprémi Magyar – Finn EgyesületA VEMAFI nevében köszönetünket fejezzük ki egyesületünk két tagjának:Mezős Gábornak a két napos tolmácsolásért, valamint
dr. Ács Annának a múzeumi látogatás megszervezéséért

A vendégek programjain jelen volt még:

Vókó Péter, az egyesület titkára és
dr. Szoboszlai András az egyesület elnöke is.


Támogatóinknak és segítőinknek hálás köszönetünket fejezzük ki.