Tímár József fotókiállítás
A Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzat Külügyi Bizottságával és a Közművelődési Titkárságával együttműködve Timár József természetfotós legjobb képeiből álló fotókiállítása tekinthető meg a Pannon Egyetem aulájában 2009. február 19-27. között. A kiállítás címe: ‘A 66. Északi szélesség’ . A művész lappföldi útjai során készített képein a szikrázó északi hóréteget, a nyári világos éjszakák mesés hangulatait, valamint az arktikus körülményekhez alkalmazkodott növényeket és a nemes állatokat mutatja be.
A kiállítás bemutatóján előbb Felföldi Gábor – az egyetem közművelődési titkára – verssel köszöntötte az érdeklődőket, majd Tímár Veronika – a Veszprémi Magyar-Finn Egyesület tiszteletbeli örökös elnöke – bemutatta Timár József fotóművész életpályáját, ezt követően záró gondolataiban üdvözölte az egyesületünk és a Pannon Egyetem közt kialakult jó kapcsolatot.
Felföldi Gábor előadásában Eino Leino: Nocturne című versét hallgathattuk meg, majd Dr. Révay Valéria személyes gondolatait osztotta meg velünk, mellyel lappföldi hangulatot teremtett a fotók megtekintéséhez.
Reméljük, hogy a jövőben is hasonlóan sikeres rendezvények valósulhatnak meg a Közművelődési Titkársággal és a Külügyi Bizottsággal való együttműködésünk során!
A bemutatón készült fotók megtekinthetőek a galéria rovatban.
vp
A 66. Északi szélesség c. kiállítás bevezetőjében Timár József Yrjö Kokko finn írót és állatorvost idézi: “Azt hittem, mesét találok a Lappföldön. Azt nem találtam, de találtam egy országot, amelynek létezéséről eddig nem tudtam.” Yrjö Kokko “A négy szél útja” című könyvének megírása óta a Lappföldön sok változás történt. A civilizációs vívmányok ma a ritkán lakott terület mindennapi életének részévé váltak. Egy 5400 lakosú faluban ma már természetesnek számít a digitális röntgenkészülék az orvosi rendelőben, vagy a mobiltelefon hálózat, vagy a szélessávú internet általános hozzáférhetősége. Ami azonban változatlan maradt: a hatalmas területeken az érintetlenség benyomását keltő természet.
A finnek úgy tartják, hogy aki egyszer megfordult a Lappföldön, az újra és újra csillapíthatatlan vágyat érez a magas Észak ismételt meglátogatására, mert megfertőződött a “Lappföld vírus”-sal. Tímár József természetfotós saját példájából ítélve örömmel állapítja meg, hogy aligha tévednek!
Eino Leino: Nocturne
Fülemüle csattog az ág-hegyén,
kalászok fölött ég a telihold.
A nyári éj boldogsága enyém –
irtásföld füstje lengő, szürke folt.
Nincs bennem öröm, bánat, se kétség;
hozzátok el zöld erdők sötétjét,
felhők pírját, búcsuzó nap fényét,
széljárta hegyek szunnyadó kékjét,
vizek árnyait, zsálya illatát:
ezekből szövöm szivem dalát.
Drága lány, édes, mint nyári széna,
szívem vágya, csöndje, – ez a dal tiéd.
Te vagy hitem. Nélküled a dal néma, –
te, tölgyfalombok zöldje, büszke, szép.
Lidércfény már nem csábítja lelkem,
a Varázshegy aranyát megleltem;
köröttem az életkör szükebb lesz,
áll az idő, a szélkakas csendes;
út előttem, engem vár vigyázva,
ez visz majd az ismeretlen házba.
(Képes Géza fordítása)
