“Ha menni kell…”

A Szent Jakab-út, gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) után El Camino-nak is nevezik, középkori zarándokút, mely Spanyolország Galícia tartományának fõvárosába, Santiago de Compostelába vezet. A hagyomány szerint az itteni székesegyházban vannak Szent Jakab apostol földi maradványai. Compostelába nemcsak egy kiindulópontból lehet eljutni, viszont az út fõ része azonos. A zarándokút jelvénye a fésûskagyló, melyet felfestve az út mentén mindenütt megtalálhatunk.

A sárga fésûskagyló mellett a zarándokokat sárga nyilak is vezetik a hosszú út alatt. Az elõadásnak otthont adó Kisfaludy terembe is ilyen, sárga nyilak vezették az érdeklõdõket. Papp János úti beszámolójára sokan „zarándokoltak” el. A teremben valamennyi ülõhely megtelt, mozdulni sem lehetett. Voltak, akiknek csak állóhely jutott. Összesen 130-an hallgatták figyelmesen a színmûvész gondolatait.

Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb célpontja. A középkortól kezdve, mikor a Szentföldre menõ zarándoklatok ellehetetlenültek, a Camino szerepe felértékelõdött. A középkorban az egyik legismertebb zarándokhely, az apostolok között elsõként vértanúhalált szenvedett Szent Jakab sírja volt. Jakab apostol Jeruzsálemben élt, viszont nem lehetett ott eltemetni, ezért a Pireneusi-félszigeten helyezték örök nyugalomra. A legenda szerint Szent Jakab holttestét hajón hozták Jeruzsálembõl Észak-Spanyolországba. Itt eltemették azon a helyen, ahol most Santiago de Compostela található. Ide vezet tehát a Szent Jakab zarándokút, amelyet spanyol neve után El Caminonak is neveznek.

Fontos tudnunk, hogy a Szent Jakab út mindenkinek mást jelent. Bár mindenki ugyanazon az úton jár, senki sem ugyanazt az utat járja végig. Papp János beszámolója éppen ezért is volt kifejezetten érdekes. Megtudhattuk, hogy mit jelent az õ számára a Camino. Mit várt az úttól? Mit kapott az úttól? Miként élte meg, és élte át a közel 1000 km-es út adományait? Papp János spirituális gondolatait humorral, (ön)iróniával fûszerezte, amelyeknek köszönhetõen magával ragadta a hallgatóságot.

Kérdésére, hogy hányan jártak már a Caminón, jó néhány kéz a magasba emelkedett, arra pedig, hogy hányan szeretnék végig járni a zarándokutat, még többen jelentkeztek.

Ma már nemcsak magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek indulnak el az úton, hanem egyre többen azok is, akik önmagukat keresik. Az 1980-as évek második felétõl kezdve a Szent Jakab-út reneszánszát éli. Az egész világból érkeznek ide zarándokok, hogy a Caminót, vagy annak egy részét végigjárják. 1993-ban július 25-e, Szent Jakab ünnepe vasárnapra esett, ezért ún. Szent év volt. Ebben az esztendõben Galícia tartomány különös figyelmet fordított az útra, elindította a Xacobeo 93 nevû kampányt, melynek keretében számos zarándokszállást, útjelzõt felújítottak. A zarándokok száma az ezredforduló után 50000 felett volt. Tehát évrõl-évre jelentõs mértékben nõ a „gyaloglók” száma. Míg 1970-ben mindössze 68-an mentek végig a szent út valamelyik vonalán addig a 2004-es szent évben minden addigi rekordot megdöntött, 180000 zarándok járta az utat. Ebben az évben személyes barátaink, a Veszprémi Magyar-Finn Egyesület tagjai is.

A modernkor legismertebb zarándokjai között tartjuk számon II. János Pál pápát, az amerikai elnök lányát, Jenna Bush-t, Shirley MacLaine színésznõt, valamint Paulo Coelhot, a nagysikert aratott A zarándoklat címû, vagy Tolvaly Ferencet, az El Camino – Az út címû könyv szerzõjét.

A közel 800 km hosszú zarándokút Santiago de Compostelába vezet, de a katedrálistól 96 km-re található Finisterrében ér véget. Az Európa legnyugatibb pontjának tartott Finisterra fok jelenti a „világ végét”. Sokan Compostelából még megteszik az Út egyik legszebb részét, a Camino Finisterrét is, hogy eljussanak a három járóföldre lévõ világ végére, ahol a Nap az Atlanti óceánban tér nyugovóra. A megfáradt vándorok, az õsi hagyományok szerint, megnézik, amint a Nap a hullámokba bukik, arra gondolva, hogy az eddiginél másabb élet következik. Megmártóznak az óceán vizében, hogy megtisztuljanak, és elégetik az egyik, úton viselt ruhájukat a tovább lépés reményében…

Reméljük, hogy Papp János beszámolója sokakban felkeltette az érdeklõdést, hogy megtalálják, és megismerjék az Út segítségével önmagukat.

A Camino, az ’út’ mentén nyomon lehet követni az ereklyék kultúráját, a természet, az õsi mûvészetek és építészet remekeit. A felettünk húzódó Tejút által kijelölt ösvény azonban túlmutat az apostol tiszteletére emelt katedrálison. A Camino nem más, mint élet az életben. Zaklatott világunkban mindennél jobban szükségünk van a belsõ békére, amit az ember csak saját magában talál meg. Ha elindulsz, itthon hagysz mindent…

Aki rohan, azt az idõ szorítja,
Aki zarándokol, azt az idõ tágítja
Aki menekül, önmaga elõl fut
Aki zarándokol, önmaga felé tart
Aki menetel, másokhoz igazodik
Aki zarándokol, saját ritmusára jár
Aki túrázik, teljesít
Aki zarándokol, teljessé lesz
Aki kirándul, kikapcsolódik
Aki zarándokol, bekapcsolódik
Aki sétál, nézelõdik
Aki zarándokol, befelé figyel
Aki bóklászik, céltalan
Aki zarándokol, célra talál
Aki zarándokol, úton van.
Aki zarándokol, jó úton van.

(SZAN)

Az estrõl és az El Caminoról közölt fotókat Dr. Szoboszlai András és Vókó Péter készítette.