Nyolcadik jelentés
Odakinn a januári hideg keményen csikorgatja fogait, s innen bentrõl, a meleg szobából jól esik visszagondolni a decemberi napokra Sodankylä-ben, s megosztani az emlékeket Önökkel.
A december Lappföldön teljes mértékben a karácsonyi készülõdés jegyében telt. Az ünnepi hangulathoz természetesen nagy mértékben hozzájárult a változatlanul mindent elfedõ vastag, fehér hótakaró, és a beköszöntött kaamos idõszakában minden utcán, minden üzlet elõtt, és valamennyi hivatalos- vagy magánház ablakában felgyúló ünnepi fények éjjel-nappal világító lángja. S habár egy nap csupán két-három óra világosság jutott osztályrészünkül, az apró elektromos fények és gyertyalángocskák, valamint a fehéren világító hó gondoskodtak arról, hogy az élet ilyenkor is zökkenésmentesen menjen tovább.
Ugye tudták, hogy a magyarországi Jézuskával ellentétben, Finnországban a Mikulás hozza az ajándékokat karácsonykor? Így aztán mi sem volt természetesebb, mint hogy a nyelvtanfolyam keretén belül mi is ellátogattunk az igazi lappföldi Joulupukki-hoz, aki tõlünk nem messze, Rovaniemi mellett, az északi sarkkörön tartja rezidenciáját. A Mikulásváros kicsi és nagyobbra nõtt gyerekeknek is óriási élményt nyújt: számos hangulatos ajándékbolt, egy hivatalos Mikulás-postahivatal, több méteres hóemberek, jégbõl kialakított gatyafék-csúszda, valamint mindenütt hó- és jégszobrok várják az ide-látogatókat. Természetesen mi sem hagyhattuk ki a legfontosabbat: a látogatást magánál Joulupukkinál, akirõl nem csak az derült ki, hogy szépen beszél magyarul, hanem az is, mi a titka annak, hogy minden gyerekhez idõben eljuttatja ajándékát…no de ahelyett, hogy felfedném e titkot, inkább azt tanácsolom mindenkinek, hogy ha teheti, látogasson el ide, és járjon személyesen utána!
Ahogyan azt már korábban is írtam, itt a hó országában számos lehetõség nyílik a játékra, sportolásra – ha ugyan nincs túl hideg hozzá. Mínusz 15 fok alatt ugyanis már a finnek sem szívesen végeznek fizikai tevékenységet odakint, ilyenkor lemondják a versenyeket, programokat. Addig azonban szabad a pálya, szabad a tánc!
A decemberi hõmérséklet nagyon is kedvezett például annak a sífutó-iskolának, amelynek Bori barátnõmmel együtt lelkes, bár kissé túlkoros tagjai vagyunk. Tanítónk a sífutás egykori világbajnoka, Taina Itkonen, akinek rövid idõ alatt sikerült megszerettetnie velünk ezt a látszólag könnyed, valójában azonban nagyon is összetett és kimerítõ sportot.
Hasonlóan nagy szerencsénk volt az Advent idején Sodankylä-ben hagyományosan megrendezett karácsonyi felvonulással és mûsorral: ilyenkor a Jutarinki valamennyi táncosa jelmezekbe bújik, hogy manóként, hótündérként, nyusziként vagy medveként táncoljon végig a városon. A mûsor azt meséli el, hogyan készülõdik az erdõ valamennyi állata, tündére és manója a Télapó eljövetelére, s az idei puha hóesésben ez a táncos bemutató igazi örömünneppé vált.
Ugyanennek a napnak az estéjén került sor életem elsõ pikkujoulu-jára, vagyis elõkarácsonyi ünnepségére, mely összejövetelek azután véget nem érõen követték egymást. Pikkujoulu volt mindenhol: a Magyar-Finn Társaságnál, az iskolában, az önkormányzaton, a rénszarvas-tenyésztõknél, és baráti körben is. Ezen ünnepségeknek az a lényege, hogy mielõtt az ember átadja magát a család, az otthon melegének és nyugalmának Karácsony idejére, egy kis idõt töltsön barátaival, ismerõseivel, munkatársaival az Advent jegyében. A hangulatot zenével, esetleg tánccal, de minden esetben a karácsony ízeivel teremtik meg: egy asztalról sem hiányozhat ilyenkor az édes decemberi ital, a glögi; az édességek közül a piparkakku és a joulutorttu (mézeskalács és hájastésztából készült lekváros sütemény); a vacsorák elmaradhatatlan elemei pedig a kinkku, porkkanalaatikko és a lantulaatikko (sonka, illetve rakott répa és rakott karalábé).
Karácsonyra és szilveszterre én is különleges vendégeket vártam: szüleimet és barátnõimet, akiknek fogadására Merja segítségével sikerült igazi finn-magyar módra felkészülnöm. Így visszatekintve, azt hiszem, sikeresen – valamennyien teli pocakkal, kipihenve és jókedvûen távoztak. Remélem hogy Önöknek is hasonlóan boldogan teltek az ünnepek, és engedjék meg hogy ezúton kívánjak mindenkinek Szerencsés Új Esztendõt!
Sugár Ágnes
egyesületi tag

