Rovaniemi utca Veszprémben?

Megjelent a pályázat, és ahogy az lenni szokott, az utolsó napokban jutott eszembe, hogy írni kellene a veszprémi Rovaniemi utcáról.

A 2013-ban városunkban felavatott és kőbevésett Rovaniemi lépcsőről várhatóan több írás is születik.

Hiszen az ötletgazda, dr. Szoboszlai András őrzi az emlékeiben az építkezés hiteles történetének pontos részleteit. A példás összefogás – Veszprém város, a VERGA Zrt, az építők, a Veszprémi Magyar – Finn Egyesület, Neubauer Edit Tiszteletbeli finn konzul – maradandó értéket hozott létre. A Rovaniemi lépcső valóban ismert és kedvelt lett nem csupán a veszprémiek, hanem a város vendégei és a sportolók körében is.

A napokban, az őszi szünetben nagy volt a forgalom a lépcsőnél. A Veszprémbe látogató 13 éves Samuel De Benedetto csúcsidőt futott, 1 perc 42 másodperc alatt tette meg le és vissza az utat a 189 lépcsőfokon. A nagyszülőkkel sétált a Gulya dombi kilátótól az állatkert felé, közben még a lépcsőfutásra is jutott ideje.

A Rovaniemi lépcső az elmúlt hét évben sok szolgálatot tett azzal, hogy összekötötte a Kolostorok és Kertek sétaútjait a Gulya dombbal, ahol a Veszprémi Állatkert főbejárata van a nagy parkolóval. Reméljük most ez a pályázati lehetőség írásra inspirálja azokat is, akik a Rovaniemi lépcsőt gyakran használják, annak fokait sokszor koptatják.

De én – mint már 50 éve lelkes finnbarát – tudom, hogy Veszprémben van Rovaniemi utca is. Írni kéne róla, hiszen már csak két nap van hátra a pályázat beadásáig.

Nézzük meg a mindentudó Google keresőkben.

Nincs eredmény. Érthetetlen, hiszen láttam a város térképén valahol, valamikor. Biztos vagyok abban, hogy van Rovaniemi utca, csak a Google nem ismeri. Nyomozásba kezdek.

Hívom a VEMAFI csapat tagjait. Rovaniemi utca Veszprémben? – kérdeznek vissza. Igenis, van.

Bizonygatom, láttam leírva nyomtatásban, de a valóságban nem. Sajnos még nem jártam arra.

Hívom Somfai Balázs levéltárost, aki a veszprémi utcanevekről is mindent tud. Nem veszi fel a telefont, mennek az SMS-ek, az algoritmusok dolgoznak. Visszahívás nincs, aggódom.

Jön a mentő ötlet: Márkusné Hajnit kell megkérdezni. Hajni egyesületi tagunk, a Megyei Honismereti Egyesület elnöke, levéltáros. Ő biztos tudja. Balázst is eléri, ha kell. Siker, Hajni fölveszi a telefont. Még nagyobb siker, szerinte is van Rovaniemi utca. A déli intézmény központ területén, a Balatonalmádi és a Balatonfüred felé vezető utakkal határolt területen, szoktak arra sétálni a férjével.

Hát persze, hogy van. Ott ahol a Prospektus Nyomda van, az ipari létesítmények területén. Mi is a nyomda címe, újra a Google utcakeresővel dolgozom. Máris meg van az eredmény. A Prospektus Nyomda címe Tartu utca 6. Már helyes úton járunk, gondolom én, mert eszembe jutnak a VEMAFI észt programjai, így Rácz Nóri és Alari. Ők hozták Tartuból a Kertkávézók ötletét. Helyben vagyunk, ha Tartu utca van, akkor a Rovaniemi utcának is meg kell lenni. Gyorsítsunk!

Városháza, határozatok tára. Versenyt futok az idővel. A nyilvános dokumentumok között 2020. februári dátummal megtalálom az iskolai körzetek jegyzékét utcák szerinti felsorolásban és ott van fehéren-feketén a Rovaniemi utca. De a Google nem találja, bosszantó. Hogyan lesz ebből pályázat határidőre?!

Még fotó is kellene. Esik az eső, sár van. Az emlékeim szerint és a már megszerzett információk alapján is a körgyűrű Balaton felé eső részén kéne fotózni. Hívom Szakonyi Zsuzsát. Elhadarom a kérést, ha már ők úgyis minden nap arrafelé autóznak, meg egyébként is napi 6-10 km-t is sétálnak az egészségük védelmében, készítsék el a pályázathoz szükséges fotót. János több térképet megnéz, de egyiken sem találja a Rovaniemi utcát. János – Somfai Balázs énekkaros társa – mondja nekem, Balázst kellene felhívni, ha valaki hát ő pontosan tudja a veszprémi utcaneveket. Természetesen egyetértünk.

Hogy is felejthettem el Szamosi Attilát megkérdezni. Attila a városházán dolgozik. Ismer mindenkit. A Juhannus ünnepségeink főszervezője, biztos segítenek neki a kollégák. Egyébként a belső hálózaton ő könnyűszerrel eléri a digitális irattárat, ott lennie kell térképnek, meg határozatnak is. Ha az aktuális iskolai és körzeti orvosi névjegyzékeken is szerepel a Rovaniemi utca, akkor létezik a valóságban is.
Írok Attilának, hogy szerinte, ha már van, akkor hol keressük tovább a Rovaniemi utcát. Attila gyors és pontos. Postafordultával érkezik e-mailben Veszprém város részletes térképének, a tájékozódást
segítő, az ügyben érintett városrésznek a kinagyított változata. Még időben vagyunk.

Szakonyiék már útra készen Komárom felé, de gond egy szál se, az okos telefon mindent tud, így a fotózás elől majdnem minden akadály elhárult. Csak a szemerkélő eső és a sár ne lenne most, de halasztani nem lehet, sürget a pályázat beadásának határideje.

Attila mozgósítja a Városháza hivatalát. Az önkormányzat közgyűlése határozatának a hiteles másolatát is megkapja a készséges kollégáitól. Négyen-öten dogoztak a témán, mint írja. Minden rendben, lesz határidőre még egy a VEMAFI-hoz méltó, igényes pályázat. Megnyugszom és felteszem végre melegedni a töltött káposztát, ebédre terítek. Csörög a telefon.

Zsuzsa és János a vonalban, kihangosítva. Már több mint félórája járják a területet, gyakran emlegetnek engem és a kifogyhatatlan ötleteimet. Szeretik a finneket, Rovaniemit és egész Lappföldet, de sár van és eső. Út is van, de tábla nincs. Bejárták az egész területet, megtalálták a testvérvárosokról elnevezett utcákat, majdnem mind a nyolcat, amit az Attilától beszerzett térképen – Tartu, Gladxase, Sepsiszentgyörgy, Bottrop, Passau, Ottignies, Tirat-Carmel és Rovaniemi utcákat – ők is látták. Most viszont ín-situ csak egyet- kettőt fedeztek fel az utcanév táblákon. Fájdalom, de Rovaniemi tábla nincs.

Az is lehet, hogy ellopták. Fémgyűjtők, vagy a történelmi emlékek gyűjtésére szakosodott lelkes hazafiak. Még az is lehet, hogy a finn barátok szerezték meg a fagerendából épült Balaton parti nyaralójukra dísznek vagy a Joulupukki kis barátai tündérelték el emlékbe a számukra oly kedves nagyszakállú birodalmát jelző táblát.

Ki tudja, hiszen most a Covid idején minden olyan bizonytalan.

Rovaniemi tábla bizonyítottan kell, hogy legyen.

Alig múlt egy éve, hogy telt házzal – még távolságtartás nélkül – ünnepeltük együtt a Rovaniemi-Veszprém45 címmel szerveze􀆩 jubileumot. A két polgármester aláírásával erősítette meg jövőre szólóan az együttműködést. A testvérvárosok utcáinak nevét viselő terület – a Balatonalmádi út felé eső rész minden bizonnyal – fejlesztés alatt vagy inkább előtt áll.

Ezen gondolkodtam, amikor újabb telefonhívás érkezett. Szakonyi Zsuzsa végre emberére akadt. Zsuzsa mondja, hogy úgy tűnt a férfi, ismerős ezen a környéken, hát megkérdezte tőle: Kérem, szíveskednék megmondani, hogy hol van itt a Rovaniemi utca?

– Itt? Itt, ilyen nevű nincs. Egyébként miért kérdezi?

Azért, válaszolta Zsuzsa, mert tudjuk, hogy ez a város legdinamikusabban fejlődő része és komoly befektetők érdeklődnek a terület iránt. Zsuzsa megérzéseire lehet építeni. Ő a külkereskedelemben dolgozott, befektetőket keresett, hozott ennek a térségnek.

Ebben a jövőbe vetett hitben elkészítették nekem a pályázathoz szükséges fotót és folytatták útjukat Székesfehérvár felé.

A térképet, a határozat hiteles kivonatát és az október 29-én készült fotót itt láthatja a kedves olvasó.

Igen, van Rovaniemi utca Veszprém legdinamikusabban fejlődő ipari városrészében. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előkészületeinek idején 2003. október 22-én született meg a döntés arról, hogy az akkor meglévő nyolc testvérvárosról utcákat nevezzenek el városunkban.

A Rovaniemi lépcső átadását követően 2013-ban már a népszerű, a szépen gondozott, kellemes pihenő parkban találkozhatnak az arra járók a finn testvérvárosunk nevével. Optimista vagyok. A lépcső átadása óta 7 év telt el és hamarosan elérkezünk egy újabb jeles dátumhoz: Veszprém2023, amikor városunk Európa Kulturális Fővárosa lesz.

2003, 2013 ki tudja ma megmondani, hogy mi történik 2023-ban? Lehet, hogy létesítmények sora készül el a Rovaniemi utcában és akkor az utcanév táblának is méltó helye lesz. Addigra biztosan előkerül….

Szakonyi Zsuzsa, Szamosi Attila, Szakonyi János és Ács Anna közreműködését megköszönve zárom soraimat, azzal a reménnyel, hogy a fenti sorok olvasóival találkozunk majd egyszer Veszprémben, a Rovaniemi utcában.

Veszprém, 2020.október 30.

Tímár Veronika